Egy teljesen átlagos hétvégén meglátogattuk a nagyszülőket. 80 évesen még mindketten aktívan művelik a veteményeskertet és tartanak számos baromfit. Kacsát, libát, tyúkokat, kakasokat. Ilyenkor leülünk, kicsit megidézzük a gyerekkort és a múltat. Hallgatjuk a régi történeteket és közben előkerül néhány házi finomság is: szalonna, kolbász, tepertő. Ha pedig nem ellenkezik az elveinkkel, akkor még egy pohár habos sör is lecsúszik.
Így tettünk Mi is, és ahol bevétel van, ott kiadás is ..... meg kellett látogatnom a kert végi kis házikót. Az oda vezető út a baromfiudvaron keresztül történt. Számítottam arra, hogy a tyúkok védelmére előkerül az a 3 kakas is, ami azért kell ennyi "nőhöz". Arra viszont nem számítottam, hogy az egyik heves vérmérsékletű kakas féltékeny lesz, és veszélyezteti a haladásomat. Gyorsabbra fogtam lépteimet és igyekeztem vissza a családhoz.
Visszaérve mondtam is nagyapámnak, hogy előzzük meg a bajt, és egy ilyen hamis kakas jól mutatna a bográcsban. Másnap csörgött a telefon.
Nagyapám volt: - Gyere fiam-mondta, vár a kakasod, készítheted elő a bográcsot.
Nos így esett, hogy a baromfiudvar és a tyúkok büszke őrzője nem élhette meg a nyár végét.
kitchenspoon
receptajánló
