• Anyám főztje
  • Az én konyhám
  • Bio ételek
  • Cukormentes sütik
  • Íz-világ
  • Szárnyas étel
  • Vegán étrend
Kitchenspoon bemutatkozás

Kitchenspoon bemutatása

Mindenkinek és mindennek van története, így a főzésnek is.
A sztorik kedvesek, vidámak, viccesek, emlékezetesek, a sztorik kellenek!
A főzés pedig összehozza az embereket!
Legyen az családi vagy baráti összejövetel, az együtt töltött időből rendesen kijár az evésnek, ivásnak, kávézásnak, teázásnak.
Ilyenkor „ezerrel” jönnek elő a régi sztorik egy jól sikerült, egyedi, kiváló, vagy esetleg elsózott ételről.
Vannak szakácsok, mesterszakácsok, profi amatőrök, amatőr amatőrök.
Akik szeretnek főzni és akik szeretik, ha Nekik főznek.
Vannak húsosok, levesesek, zöldség szeretők, édes szájúak, mindent evők.
Vannak hízni akarók és fogyni vágyók.
Bográcsozást szerető pörkölt imádók és grillezős pácmesterek.
Kézenfekvőnek látszott az ötlet, hogy készüljön egy sztorizós, receptes oldal azoknak, akik mindezeket szeretik megosztani, közkinccsé tenni.
Lesznek speciális étkezéssel, borozással, sörözéssel, kávézással, teázással kapcsolatos blogok is. Bízom benne, hogy sokak megelégedésére és örömére!
 
Miért Kitchen Spoon?
Mert van egy tárgy, amit valamennyien használunk a főzéshez: A fakanál

A Kitchen Spoon story 

 

A Kitchen Spoon story valahol gyermekkoromban kezdődhetett, amikor édesanyámmal jókat beszélgettünk a konyhában, készülve a vasárnapi ebédre.
Jó, Magyar szokás szerint: leves, két féle második fogás különböző köretekkel és persze a sütik. Sós sütik, édes sütik, mézes-mázas torták.
És persze évente egyszer, születésnapomra, az anyukám két keze által sütött Dobos torta.
Észre sem vettem, és már tisztítottam a zöldséget, paníroztam a húst, kevertem a tojás sárgát, válogattam a rizst. Mert akkor még kellett …..
Nagy család, nagy étkezések, tüneményes nagyik, főzni szerető és tudó nagynénik, vadász nagybácsik és unokatesó, kiváló érzékkel, ha egy pásztor tarhonyát kellett összehozni.
Gyerekkoromban tanultam meg azt is, ha fácánleves, akkor sörét! Ott kell vigyázni fiam, ahol barnafoltos a husi – mondták!
A családban voltak és vannak specialisták. Nagyi rétese, Piroska néném sültkrumplija, lángosa, Ilimama kacsa sültje, Irmuskám mennyei süteményei, Keresztanyu rizses kacsája, Gyuszibátyám tojásos nokedlije, brutális méretű tésztával, amit csak Ő tudott, Erzsike néném által készített aprócska töltött káposzta. Feleségem húslevese, testvérem csúcsokat megdöntő brownie csokis süteménye, Anyósom pogácsája, Apósom slambuca, Fiam saját, kímélő édességei, Sógornőm ínyenc vendégvárói. Csak néhányat megemlítve az ízek kellemes játékaiból.
Megszerettem a konyhát, a nagy beszélgetéseket, a főzés hangulatát és élveztem az elkészült finomságok elfogyasztását.
És persze ezt adtam, adom tovább gyermekeimnek is, hogy Ők is adják tovább unokáinknak!
Sajnos édesanyám már nem érhette meg, hogy a kedvenc süteményei, ételei másoknak is kulináris élményeket okozzanak. Összegyűjtötte az édesanyja, nővérei, sógornői, kolléganői kedvenc ételeinek receptjeit.
Az Ő recept gyűjteményét eltettem, megőriztem, használom.
Néhány évvel ezelőtt úgy döntöttem, egyszer lesz egy oldal, ahol közzé teszem, így állítva emléket és emlékezve vissza az 5 leánygyermekes család legkisebb leányára. A legkisebb leány kapta a Zsófia nevet. Ő volt a kicsi, a csöppség, Csöpike, Csöpinéni, és Csöpimama, a két rajongásig szeretett unokának.
Legjobb szándékkal teszem közzé Csöpimama receptes gyűjteményét, és vele együtt közös és saját történeteinket!

Ez a Kitchen Spoon story, egy saját történet.
Cél: megosztani a kedvenc recepteket, és hozzá tartozó emlékeket, sztorikat!

Erre buzdítom Önt, buzdítalak Téged is tisztelt látogató!

Tisztelettel: Finta László ötletgazda